061 230-9322
0620 375-5084
Hétfőtől - Péntekig
delifogaszat@gmail.com
INGYENES ÁLLAPOTFELMÉRÉS!
Fogsorjavítás megvárható!
Igény szerinti időpont lehetséges!
Tavalyi árakon dolgozunk!
A fogak ápolásának a célja a különböző fogakat érintő betegségek (fogszuvasodás, fogágygyulladás, rossz lehelet) megjelenésének a megelőzése. Ez történhet egyénileg vagy professzionálisan, a fogorvos által. Az egyéni fogápolás célja az ételmaradékok eltávolítása, megakadályozva ezáltal a baktériumok megtelepedését a fogak felszínén. Fogorvosok szerint minden étkezés után ajánlatos fogat mosni, de minimum kétszer egy nap: reggel és este.Reggel a reggeli után, este az aznapi utolsó étkezést követően. A fogkefe segítségével nem lehet a fogak közti területeket tökéletesen kitisztítani, ezért ajánlatos a fogselyem használata is.
Felmérések szerint az elektromos fogkefe nem tisztít hatékonyabban, mint a megfelelő technikával használt hagyományos fogkefe. Használatát elsősorban rossz kézügyességűeknek ajánlják.
A mechanikai tisztításon kívül még léteznek különböző kémiai anyagok, melyek segítségével próbálják megakadályozni a plakk keletkezését, vagy a baktériumok által termelt káros anyagokat próbálják semlegesíteni. Ezeket az anyagokat vagy a fogkrémbe helyezik, vagy különböző szájvizek, gélek formájában árulják. Az egyik legismertebb és leghatékonyabb ilyen anyag az antibakteriális hatású klórhexidin.
A professzionális fogápolás egyik leggyakrabban igénybe vett formája a fogkő eltávolítása, amely a fogágygyulladások legfontosabb kóroki tényezője. Ezenkívül a táplálkozási tanácsadás és a gyerekek cariesprofilaxisa is fontos szerepet játszik. A fogkő eltávolítása különösen fontos fogfehérítés illetve átfogóbb fogászati beavatkozások előtt, mivel később a fogínygyulladás, és hosszú távon az ínysorvadás okozója lehet. Az, hogy a fogkövet milyen gyakran kell eltávolítani, egyénfüggő, több tény is befolyásolja (étrend, szájhigiéné, száj természetes flórájában lévő egyénenkénti eltérések stb.). Érdemes fogorvossal konzultálva felmérni a fogkő-eltávolítások közti ideális időtartamot, majd tervezetten visszajárni kontrollal egybekötött fogkő-eltávolításra.
A fogszuvasodás megelőzését, illetve a meglévő fogszuvasodás további terjedését segít megakadályozni a fluoridok használata. Például ivóvíz, és különböző táplálékok, mint például a konyhasó fluorozása. Ma Magyarországon az ivóvíz fluorozása a nyugati megyékben szinte kivétel nélkül történik, de a keleti megyékben is túlnyomórészt elterjedt. Emellett gyerekkorban még fluoridion-tartalmú tabletta is adható. A fluorid hatását több úton fejti ki. Maga a fluoridion antibakteriális hatású, ezáltal segíti a szájban lévő normális flóra fennmaradását. Továbbá a zománc hidroxilapatit kristályainak a hidroxil része kicserélődik fluoridionnal, és így a szuvasodással szemben ellenállóbb fluoroapatit képződik. A túlzott fluoridion-bevitel azonban komoly veszélyeket is hordoz magában. Maga a fluoridion az előírt mennyiség jelentős meghaladása esetén mérgező is lehet, ezért főleg a nagyon fiatal gyermekeknél kell különösen ügyelni a „fogkrémevésre”, illetve a fluoridtartalmú rágótabletta szedésének orvosi kontrolljára.
Több tényező együttes hatására alakul ki: négy fő etiológiai tényező a szervezet (elsősorban a fogfelszín), a baktériumok, a táplálék és az idő. Így a szuvasodás általában a nehezen tisztítható felszíneken kezdődik, úgy, hogy miközben a baktériumok a dentális plakk felszínén lévő szénhidrátokból táplálkoznak, melléktermékként savat termelnek.
A fogszuvasodás (caries dentinum) a fog keményszöveteinek a megbetegedése, mely a szervetlen anyag savak által történő kioldódásával, majd a szervetlen anyag szétesésével jár.
Először egy fehér folt jelenik meg a zománc felszínén, majd üreg képződik. Ha nem avatkoznak közbe, a folyamat továbbterjed egészen a fogbélig, ahol gyulladást vált ki, és erős fájdalmakkal jár.
A fogszuvasodást kezdeti fázisában üregalakítás nélkül lehet kezelni, különböző remineralizációs technikákkal. Később, attól függően, hogy mennyi fogszövet ment tönkre, különböző módon lehet helyreállítani a fog funkcióját és morfológiáját: tömés, betét (inlay), korona, gyökércsapos fogmű készítésével. Végső esetben a fog eltávolítása is szükségessé válhat. A fogszuvasodás következtében a fog körül súlyos gyulladások, gennyedések, vagy akár a szervezet bakteriális inváziója is kialakulhat. Ez utóbbi súlyos következményekkel, akár halállal is járhat. Itt is érvényes az a felfogás, hogy a megelőzés a legfontosabb.
Ha a fogak szövetei irreverzibilisen sérültek, a funkció és az esztétika helyreállításának érdekében, a hiányzó részeket pótolni kell. A fogpótlások attól függően, hogy mennyi hiányzó fogszövetet helyettesítenek lehetnek intrakoronálisak: tömések és az ún. betétek (inlay, onlay), és extrakoronálisak: koronák, héjak. A fogászati betétek hasonlítanak a tömésekre, azoktól abban különböznek, hogy fogtechnikai laboratóriumban készülnek el és ragasztással rögzítik őket. A héjakat általában frontfogak vesztibuláris felszínének a leplezésére használják elszíneződések és kisebb szuvasodások esetén. Ha egy vagy több fog hiányzik azt fogászati implantátumokkal, hidakkal, kivehető fogpótlásokkal lehet pótolni. A hidakat kis kiterjedésű hiányok (max. 3-4 fog) esetén használják és ragasztással rögzítik. Több fog hiánya esetén a hidak már nem bírják a mechanikai terhelést (ez a híd törésével vagy a megmaradt fogak lazulásával, törésével járhat), ezért kivehető pótlásokat készítenek. Ezek főleg az állcsontgerincen támaszkodnak és csak másodlagos elhorgonyzásra használják a fogakat.
A fogászatban használatos anyagok egyike sem hasonlít teljesen a fogakat alkotó kemény szövetekre, ezért a különböző elvárásoknak megfelelően (mechanikai ellenálló képesség, esztétika, ne legyen káros a szövetekre stb.) többféle anyagból készülhetnek a fogpótlások: amalgám, arany, titán, kompozit, fogászati kerámia, fémötvözetek, mint például arany-platina, ezüst-palládium, nikkel-króm stb.
Az 1980-as években kifejlesztett CAD/CAM (Computer-aided design, computer-aided manufacturing) technika segítségével a fogorvos egyedül is („szék mellett”, chairside) elkészíthet intra- vagy extrakoronális pótlást. A fogorvos egy optikai lenyomatot vesz az előkészített fogról és környezetéről, majd egy program segítségével kialakítja a fogpótlás végső alakját, és végül a számítógép vezérelte ún. frézgép kifaragja azt.
A fog elvesztésének második leggyakoribb oka a fogágybetegség.A fog rögzítő elemeit (íny, fogmeder, gyökérhártya, cement) támadja meg és ezáltal a fog lazulásához és kihullásához vezet. Normális körülmények között az íny hámtapadása és a sulcusváladék megvédi a fogágyat a külső ártalmaktól. De ha lepedék rakódik le a fogra és fogkő keletkezik, az gingivitishez, majd később parodontitishez vezet. A gingivitis a fogíny gyulladása, amely nem jár csontpusztulással.
Akut formájában általában fertőzések okozzák, mint például a Herpes vírus. Rossz szájhigiéné esetén a fogkő, mint állandó mechanikai irritációs tényező, és a lepedékben található baktériumok krónikus fogínygyulladáshoz vezetnek.
Ilyenkor az íny duzzadt, vöröses, fogmosáskor vérzik, de fájdalmatlan. Ha a kiváltó okokat nem számoljuk fel és további rizikótényezők (nagyobb virulenciájú baktériumok, dohányzás, diabetes, osteoporosis, okkluzális túlterhelés, stressz, a szervezet védekezését csökkentő általános betegségek, genetikai tényezők) vannak jelen, fogágygyulladás (parodontitis) alakul ki. Ez érinti a gyökérhártyát, cementet és az alveoláris csontot is, ezáltal csontpusztulást okozva. Kezdeti fázisban ínytasakok alakulnak ki, azáltal hogy a hámtapadás egyre apikálisabban kerül. Itt az ételmaradékok már könnyebben megtapadnak tovább serkentve a gyulladást. Végül a fogágy teljes elpusztulása miatt a fog fellazul és kihull.
Egy mosoly is lehet több…
INGYENES ÁLLAPOTFELMÉRÉS ÉS KONZULTÁCIÓ!
Fogainkat mindennap használjuk étkezéseink során, emellett fontos szerepet játszanak kommunikációnkban is. Néhány dolog azonban kevésbé közismert ezen fontos testrészünkről.
fogpótlás újpesten, fogkő eltávolítás újpesten, Fogsor készítés újpesten,
Deli Fogászat, és Fogtechnika